A poszt egy mondatban: a középiskolák és az egyetemek órái a kamaszok, fiatal felnőttek biológiai igényeire tekintettel kezdődjenek kilenc körül. Miért is?

A hiba nem a kamaszok személyiségében van

Az, hogy sok kamaszt ki se lehet verni az ágyból, közismert: lusta kamasz kifejezéssel illetjük az adott személyt, pláne amikor a hétvégén akár délig is tudná húzni a lóbőrt. Azaz a kamaszok jellemhibájának tartjuk a lustaságot, ahelyett, hogy végiggondolnánk: ha ilyen sok kamasz nehezen kel fel, s aludni szeretne, akkor annak lehet más oka is, például, hogy szüksége van arra az alvásra. S bizony a tudományos válasz nem a kamaszok személyiségében találta meg a magyarázatot, hanem: annak, hogy a kamaszok később fekszenek és kelnek, biológiai okai vannak. 

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a kamaszok cirkadián ritmusa néhány órával eltolódik, s így később álmosodnak el és később ébrednek fel, mint a felnőttek. Gondoljunk bele, milyen lenne az életünk, ha néhány órával korábban kéne kelnünk. Nekem még belegondolni is rossz! S pont ezt tesszük a kamaszainkkal, ami nagy valószínűséggel hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg a kamaszok krónikus alváshiányban szenvednek. A krónikus alváshiány az emberi test és teljesítmény szinte minden mérhető tulajdonságára negatív hatással van, amint azt mai rohanó világunknak hála valószínűleg minden kedves olvasóm jól tudja. A kamaszok esetén ADHD-szerű (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) viselkedést okoz, illetve hatására a kamasz szövegértési és matematikai képességei (s ebből eredően pl. az osztályzatai) csökkennek. S még egy fontos pont: ha a reggeli alvástól fosztjuk meg a kamaszt, akkor leginkább a gyors-szemmozgásos (REM) alvását csökkentjük le, ami a lelki stabilitásért is felel. 

Megvalósítható a későbbi iskola/egyetem kezdés?

Kicsiben már ki is próbáltuk, ugyanis az érettségik ezen a héten kilenckor kezdődnek és nem nyolckor, mint eddig, tehát elméletileg megvalósítható a későbbi kezdési időpont. Természetesen nagyban sokkal több kérdést kell végiggondolni, de az, hogy a kamaszokat már egyedül otthon lehet hagyni, illetve az iskolába sem kell őket elkísérni, könnyíthet a bevezetésén, hiszen nem kell a szülők munkaidejéhez igazítani az iskolakezdés időpontját. Tömegközlekedési szempontból a változtatás még segítene is a helyzeten, hiszen laposabb lenne a reggeli csúcs.

Érdemes egy órával későbbre tolni a becsengetést?

Jogos kérdés, hogy egy óra miért számítana. Mint kiderült, számít. Matthew Walker alvásról szóló könyvében egy példát említ, amiben egy amerikai iskolában fél nyolcról fél kilencre tették a becsengetést. Eredmény? A diákok legjobban teljesítő egyharmadának a szövegértés-átlaga 605 pontról 761-re nőtt, míg a matekátlaga 683-ról 739-re (ezt a SAT-teszttel mérték). Hogy ezeket az eredményeket kontextusba helyezzem, az előbbivel éppen lecsúsznánk a University of Tulsa vagy a University of Connecticut-ról, míg az utóbbival Stanford, Princeton vagy Yale lenne a választási lehetőség. Másodrangú egyetem vagy a Yale: ennyit számít, ha egy órával eltolják a becsengőt.