Tegnap az Indexen is megjelent egy cikk az ENSZ friss kutatásáról, amiből kiderül, hogy a világon átlagban 10-ből 9 embernek vannak negatív előítéletei a nőkkel szemben. Ennyi a hír lényege. A kérdés, hogy ezt hogy dolgozzuk fel. Íme néhány lehetőség.

Ha szinte mindenki csinálja, akkor nem gond, ha én is

Amitől félek, hogy a hír hatására sokan azt fogják gondolni: hogyha szinte mindenki csinálja, akkor elfogadható, hogy én is, hiszen köztudott, hogy ha az emberek azt látják, hogy valamit sokan csinálnak, akkor az elfogadhatóbbá válik, ezáltal növelve azok számát, akik az adott, eleinte kifogásolt viselkedésmódot tanúsítják. Nem, azért mert valamit sokan csinálnak, attól még az adott cselekedet nem lesz elfogadható.

Ha szinte mindenki így gondolja, akkor biztos van benne valami

Attól is félek, hogy ez akkora arány, hogy sokan azt gondolják, hogyha szinte mindenki így gondolja, akkor annak biztos megvan az oka. Például, az egyik ismerősöm felvetette a női vezetőkkel kapcsolatban, hogy nem lehet-e, hogy azért gondolják a női vezetőket kevésbé jó vezetőknek, mert... azok. Ez azért különösen nehéz kérdés, mert a vezetők megítélésében nagyon sokat számít az emberek véleménye, ami viszont függ az előítéleteiktől. Ezért, ha minél jobb vezetőt szeretnénk a csoportunknak, fontos tudatában lenni az esetleges előítéleteinknek, hogy azok miatt ne zárjunk ki egy esetlegesen jobb vezetőt. 

Visszatérve a kérdésre, nem, azért mert valamit szinte mindenki ugyanúgy gondol, attól még nem biztos, hogy van megfelelő alapja. Lásd hírhamisítás, illetve gyakran csak a történet egy kis részét látjuk, s nem az egészet, ami alapján már máshogy ítélnénk. 

Szexizmus vagy előítélet a nőkkel szemben?

Egy megjegyzés: mivel a tanulmányban nem vizsgálták a férfiakkal szembeni előítéleteket, ezért nem tudhatjuk, hogy az eredmények hátterében általános szexizmus vagy kifejezetten a nőkkel szembeni előítélet áll, azaz ilyen szempontból érdemes az eredményeket a helyén kezelni. 

Az emberek 10%-ának semmi előítélete sincs a nőkkel szemben

Ami számomra rendkívül üdítően hatott, hogy a kutatás alapján az emberek 10%-ának nincs semmilyen negatív előítélete a nőkkel szemben a politika, gazdaság, oktatás és erőszak terén. Hiába az évezredes elnyomás, az iskola, a média, a filmek, a könyvek befolyása, az emberek 10%-a ellent tudott állni a társadalmi nyomásnak, s úgy gondolja, hogy a másik ember: ember. Azaz, ha arról szeretnénk véleményt formálni, hogy a másik milyen ember, milyen kognitív képességekkel rendelkezik, akkor a gondolatait, személyiségét kell megismerni, hiszen a külső adottságok semmilyen egyértelmű kapcsolatban nincsenek a belső tulajdonságokkal. Nekem ez erőt ad, 10% már elég nagy arány ahhoz, hogy beindítson egy társadalmi változást.